Pótcsodáim

Olvasom, hogy újradefiniálták a Világ hét csodáját. Még egy nyolcadik, ú.n. ráadást is találtak, mert a hét ma már kevés. Nem úgy abszolut értelemben, de hát értsétek meg: itt is fejlődni kell! A ráadást nyilván arra az elég valószínű esetre találták ki, ha az egyik országban háború törne ki.
 
Sérelmesnek találom, hogy eszükbe sem jutott a marx-téri felüljáró meg a Zalába menő vonat, amelyik a mai napig is csak Y tolatással tud eljutni a célba. Meg az, hogy az összes budapesti híd derékszögben folytatódik a másik oldalon. Meg a világ legdrágább autópályaszakasza és a somogyi viadukt.
 
Az emberek miért keresnek mindig új csodákat? A régiek nem elég jók? Esetleg a mai gyerekek már nem értik azt a szót, hogy "függőkert"? Vagy Nagy Sándor neve hallatán az ex-MSZOSZ főtitkárra gondolnak? De erről csak mi tehetünk!
 
Ja? Hogy le tetszettek rombolni a régi csodákat! Csúnya dolog az ilyen!
 
Arra meg nem is merek gondolni, hogy a regény alapötlete csupán annyi, hogy drágulhassanak a felsorolt desztinációk (deutálomeztaszót)? Pedig Rómába nagyon el szeretnék menni. Na majd, ha végleg elhordják a Colosseumot a túristák.
 
Addig meg maradnak a kis magyar pótcsodáim. Szürkék, kopottak, de tuti, hogy tovább ott lesznek, mint a nyertesek.
Reklámok
Kategória: Egyéb
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s