Osztályfénykép

Rudi sikerrel elvégezte az 1. a-t, melyhez ezúton is gratulálok. Zitával nem beszéltünk össze, de utólag véletlenül kiderült, mindketten épp azért drukkoltunk, hogy NE kapjon semiféle igazgatói dícséretet, oklevelet, bonus-malus besorolást. Nagyon szeretnénk, ha "csak úgy" megtanulna írni, olvasni és számolni. Aminek külön örülök, hogy imád írni – naponta ír egy kalózregényt.
 
A héten megkaptuk az osztály fényképet is. Örülök neki, mert így legalább rá tud mutatni a tettestársaira, ugyanis nem tudom megjegyezni azt a sok furcsa nevet. (Nem akarok konkrét neveket mondani, de szerintem olyanok nincsenek is.) Aztán persze elkezdtem keresni Rudit, de nem találtam. Ejnye már – mondok magamba – hát nem ismerem fel a saját fiamat? Aztán Zita sem találta. Sőt! Rudi sem. Másnap megyünk a tanítónéninhez, aki a fejéhez kap: "Tényleg! Aznap Rudi hiányzott!". Utólag meg hogy néz ki, hogy visszakérjük a pánzt. Így aztán vettünk egy fotót, más szülők gyerekeivel. Az már csak hab a torkán, hogy a neve is el lett rontva az iskola weboldalán. Szóltam nekik, de nem fűzök hozzá sok reményt, hiszen a többiek neve még jobban el lett rontva.
 
Hát így történt, hogy Rudi egyáltalán nem hagyott "pedagógiai lábnyomot" az első a-ban. Preciz munka. Még a CIA sem jönne rá, hogy oda járt.
Reklámok
Kategória: Egyéb
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s