Csend

Ülök az irodában kb. 15 sorstársammal együtt. Halkan csattognak a billentyűzetek, zsonganak a gépek, néhányan telefonon lógnak már vagy fél órája. Mondhatni idilli csend uralkodik.
 
És egyszercsak felfigyelek valami zajra. Mint egy lassan megpunnyadó léghajó – zúúúúúúúú ú  ú   ú     ú        ú – leáll valami ventillátor. Valószínűleg a légkondi romlott el, de ez most nem is érdekes. A lényeg az, hogy évek óta ebben a zajártalomban élünk és csak akkor vesszük észre, ha megszűnik.
 
Vannak azok a fekete-fehér ábrák, amit, ha az ember sokáig néz és aztán becsukja a szemét, a minta negatívját látja. No, ez a helyzet majdnem ugyanilyen, csak az a különbség, hogy az eredeti ábrán a megszokástól már nem látjuk a figurákat.
 
Tehát nézek egy üres lapot, becsukom a szemem és látok egy mintát. Varázslat.
 
P.S.: Tomi. Na, ez az igazi "Virtualize everything!"
Reklámok
Kategória: Általános
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s