Mire használható egy málna?

Az úgy kezdődött, hogy ismerőseim mutattak egy Raspberry Pi-t, magyar nevén Málna PC-t. A már-már szinte negatív ára (1) nyomban indukálta, hogy a tipikus magyar IT projektekhez hasonlatosan, elkezdjek keresni a házon belüli felhasználási lehetőségeket (gomb a kabáthoz).

Aki nem ismerné, a Raspberry Pi egy oktatási célú angol fejlesztés. Az eszköz egy hitelkártya méretű, 600MHz-1GHz közötti órajelű (Broadcom) ARM processzoros mikrogép 512MB RAM-mal, 3W fogyasztással (2), két USB 2.0- porttal, Ethernet csatolóval, HDMI és RCA video kimenettel és 3,5-ös Jack hang kimenettel. A Debian variáns (vagy akár kezdetleges Android port) szofter egy általában egy 4GB+, Class 6 vagy gyorsabb SD kártyáról fut ergo az különböző felhasználási területek közötti váltás vagy a mentés is nagyon gyors (egy SD kártya csere).

Persze, a web tele van jobbnál jobb RPi projektekkel, de ezek 90%-ának pont semmi hasznát nem tudnám venni (3). Végül két esélyes terület maradt:

  1. Egy XBMC, pontosabban Raspbmc alapú 3W-ot fogyasztó, külön távirányítót nem igénylő full HD-s média lejátszó. Ez ott bukott meg, hogy nekem már van egy teljes megelégedésemet szolgáló Windows 7-es Windows Media Centerem. Ráadásul én elég sokan veszek fel élő TV adásból, ami az XBMC-vel legalábbis munkás. Amúgy kipróbáltam és jól működik, de nagy tanulság volt, hogy a Default skin-t meg kell hagyni, a többinél hajlamos csak a hangot elindítani, a kép nem látszik. Full HD mkv akadás nélkül, kiváló képminőségben (nagy kontraszt, gyönyörű színek) jött. A távirányító a HDMI CEC funkció segítségével (4) a Samsung-ról (pontosabban a Logitech Harmony-ról) jött.
  2. Fej nélküli (TV-re rá nem kapcsolva, csak úgy, a Hi-Fi mögé eldugott) Logitech Squeezebox lejátszó. Én e mellett döntöttem és három hete atomstabilan működik.

Először a Logitech Squeezebox-ról néhány szót:

Ez egy relatíve olcsó zenei (video nem!) multi-room rendszer (5), amelyet eredetileg a Slimdevices fejlesztett ki, majd a Logitech megvásárolta és továbbfejlesztette. Sajnálatos módon, a Logitech idén úgy döntött, hogy nem folytatja a Squeezebox termékvonal fejlesztését. Szerencsére azonban a Squeezebox szerver oldala (Logitech Media Server, LMS)  a legtöbb platformon (Windows, Linux/Raspberry, MacOS, NAS-ok stb.) elfut és Squeezebox lejátszó szoftver is található szintén mindenhova.

Én azért döntöttem anno a Squeezebox mellett, mert…

  • A Synology NAS-omon is fut a szerver oldala. Sőt, az LMS egy Synology által támogatott és frissített csomag.
  • A Squeezebox Radio – pláne egy Sanyo Eneloop ceruza akkumulátorokból összebarkácsolt battery pack-kel megfejelve – kiváló otthoni hordozható média lejátszó (feltéve, ha a Wi-Fi hatósugarán belül mozgok vele!), amely 10-11 órát képes akkuról zenélni. Nyáron csak kiteszem a teraszra és egész nap szól a KPLU.org. (6)
  • A rendszer nagyon jól bővíthető szerver- és kliens oldali plug-in-ekkel, kliens eszközökkel és mobil telefonos távirányító szoftverekkel.

Mindig is zavart, hogy az “egész jó” (7) 2.0-s NAD rendszeremen nem tudom hallgatni a NAS-on tárolt zenéket (tipikusan mp3@320 és flac). A NAD C446 persze nagyon jó megoldás lehetne, de az ára a jelen projekthez nem mérhető és szerintem egy audio streaming megoldás esetén elsősorban a forrás audio anyag minősége számít (8). Ráadásul egy NAD komponens megint hozza magával a saját távirányítóját és azt aztán várhatom, mire Windows Phone-ra elkészül a szoftverük.

E rövid bevezetőt követően eljutottunk tehát a Raspberry Pi alapú Logitech Media Server lejátszókhoz.

A konkrét konfiguráció:

  • Raspberry Pi B (512MB), benne a SqueezePlug image egy 4GB-os Class 6-os SD kártyán.
  • DC 5V tápegység (per pillanat egy fehér Amazon Kindle töltőről megy).
  • vezetékes internet kapcsolat ($7-ért már megrendeltem a DX-ről egy Raspberry-vel minden eddig vásárló szerint tuti működő USB WiFi dugót. Néhány hét és megérkezik – vagy nem.)
  • 3,5-ös Jack a NAD-ra.

Az utolsó ponton fogok még változtatni. Terveim között szerepel egy jó minőségű, Raspberry Pi kompatibilis USB-s DAC, és hosszú távon azzal fogok csatlakozni az erősítőmre. Egyelőre ez is megteszi.

Az SD kártyára innét töltöttem le a szoftvert. Az imaget egy a Raspberry vagy a SqueezePlug oldaláról letölthető szoftverrel kell rámásolni. Miután bebootolt a SqueezePlug, egy menürendszer segítségével végigvezet a Squeezebox Server és kliens telepítésén és konfigurációján (nem bonyolult). Előbbire nem volt szükségem, mert az nekem már fut a NAS-on. Többféle headless klienst is telepíthetünk: én a SqueezeLite-ot használom.

Az így elkészült fejnélküli lejátszó távirányítására több lehetőségem is van:

  1. A már meglévő Squeezebox Radio-m menüjében van egy “Choose Player” és ott ettől kezdve megjelenik a Raspberry alapú SqueezeLite lejátszó is. Ha azt kiválasztom ki, akkor az étkezőben lévő Squeezebox Radio-n a nappaliban lévő, a NAD mögé dugott Raspberry által lejátszott zenéket állíthatom össze, stb. (Welcome to multi-room!)
  2. Mobil telefon. A gyakorlatban ezt használom a legtöbbet. Minden telefon platformra sokféle Squeezebox remote control app létezik. Ezek közül az IOS-es iPeng a legjobb. Én a Windows Phone-on futó Squeezebox Control-t használom ($4 körül van).
  3. Web böngésző. A Squeezebox Server alapvetően egy admin webről konfigurálható és ott elérhető az összes, hozzá beregisztrált lejátszó összes funkciója.

Hátrányok:

A Raspberry beépített hangkártyájának analóg kimentére (3,5-ös Jack) sokan panaszkodnak, gyakran hangosan pattog, reccsen egyet a kimenet. Nálam szerencsére nagyon ritkán fordul elő ez a jelenség. Lejátszás közben sosem, csak rádió állomás váltáskor. Talán a nagy hangerő változás miatt? Egy külső DAC mindenesetre erre is megoldást jelenhet.

Megjegyzések:

1) UK: $35+doboz+szállítás; malnapc.hu: 12.900.- + doboz 2.500.- + személyes átvétel

2) Elmegy egy Nokia töltővel.

3) Pl. home automation controller úgy, hogy a falban már nincs több szabad vezetékem és amúgy is van egy Synology NAS-om, amihez vannak ilyen szoftverek.

4) Ha egy TV és egy HDMI jelforrás támogatja a HDMI CEC szabványt (a Samsung All Share-je is ez), akkor, ha az adott HDMI inputra váltunk a TV-n, akkor a távirányító jelét a TV a HDMI kábelen átadja az eszköznek, tehát a média lejátszónak nem kell külön távirányító. Ettől függetlenül, a Raspberry-be bele lehetne dugni egy Windows Media Center (vagy bármely más, driverrel rendelkező eszköz) infra vevőjét.

5) A multi-room rendszerekben egy központi streaming server a lakás több pontján elhelyetett lejátszót képes kiszolgálni, ezáltal olyan érdekes funkciók válnak lehetségessé, hogy pl. átadhatjuk a hangot egy másik szobába (“követ minket a zene”), mindenhol ugyanaz szólhat, egyszerre ki-be kapcsolhatjuk az összes lejátszót stb. Az egyik legjobb multi-room rendszer a Sonos, csak annyi pénzem nincs (és nem is lesz ilyenre). A Squeezebox viszont ott van szinte ingyen (eddig egy Squeezebox Radio eszköz árába került). A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy a Squeezebox nem minden fenti funkciót valósít meg helyből. Van Sync üzemmódja, amely segítségével bizonyos lejátszók ugyanazt játszzák szinkronban, de a hang átadása mint olyan csak a) a Sync bekapcsolásával b) utána az első lejátszó kikapcsolásával c) a másodiklejátszóra csatlakozással oldható meg. Ez épp elég bonyolult ahhoz, hogy sosem használjam. Szerencsére nekem nem is erre kell ez az egész, én egyszerűen hallgatni szeretném a nappaliban a NAS-on tárolt zenéimet és mindezt lehetőleh kis fogyasztás mellett.

A Squeezebox kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy miért nem DLNA kompatibilis? Azért nem, mert a DLNA egy eszközök közötti pont-pont kacsolatot megvalósító szabvány, azaz multi-room rendszerekhez nem alkalmas. (Szerintem egyébként másra sem, de ezt most hagyjuk.)

6) A Squeezebox segítségével a saját mp3/wma/flac stb. streamelésén kívül internet rádiókat is hallgathatunk. Van saját beépített rádió katalógusa is, de én a TuneIn plugin segítségével az ott beállított kedvenceimet szoktam innét is hallgatni.

7) Nem akarok Hi-Fi hitvitába elegyedni senkivel.  A lényeg: nekem tetszik, szerintem nagyon jól szól.

8) Mindannyian tudjuk, hogy az alkimistáknak nem volt igazuk.

Reklámok
Kategória: Általános
Címke: ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s